Az emberek különböző vértípusok tulajdonosai.
Nem mindegy, hogy nekünk milyen, ugyanis ettől függ, hogy kitől kaphatunk, kinek adhatunk, vagy milyet örökölnek a gyerekeink.
Lássuk, hogy:
- Milyen vértípusok, milyen vércsoportok vannak?
- Vércsoportok adása-átömlesztése: Ki kinek adhat vért?
- Vércsoportok gyakorisága: melyik a legritkább vércsoport?
- Vércsoportok erőssége: melyik a legerősebb vércsoport?
- Vércsoport öröklődés: milyen vércsoportú lesz a gyerek?
… extra táblázatokkal:
- Vércsoport táblázat (a vércsoport meghatározás táblázata)
- Vércsoport öröklődés táblázat (szülő gyerek vércsoport táblázat)
- Vércsoportok adása-kapása táblázat (ki kinek adhat táblázat)
Minden a vércsoportokról — egyetlen helyen.
Vértípusok: milyen vércsoportok vannak?
A vértípusok az emberi vér jellemzőit írják le — amely más és más az embereknél, ugyanakkor néhány nagy kategóriába sorolható.
A vércsoportok azt határozzák meg, hogy milyen antigének találhatók meg a vörösvérsejtek felszínén.
Mivel a vértípus genetikailag öröklődik, ezért minden embernek más — de az egész emberi populáció vértípusa besorolható néhány nagy kategóriába.
A vértípusok meghatározása elsősorban két rendszeren alapul: az AB0-rendszeren és az Rh-rendszeren.
A legelterjedtebb besorolási rendszer az AB0-rendszer.
Az AB0-rendszer azt vizsgálja, hogy a vörösvérsejtek felszínén megtalálhatóak-e az A és/vagy B nevű antigének. Ha valakinek A antigénje van, akkor A vércsoportú, ha B antigénje, akkor B vércsoportú, ha mindkettő, akkor AB, ha egyik sem, akkor 0 vércsoportú.
Tehát az AB0-rendszer négy fő vércsoportot különít el:
- A
- B
- AB
- 0
Emellett fontos szerepet játszik a Rh-rendszer is — ez a rendszer az úgynevezett D antigén jelenlétét vizsgálja: ha ez megtalálható a vérben, akkor Rh-pozitív (pl. A+), ha nincs jelen, akkor Rh-negatív (pl. A−).
Így az RH-rendszer alapvető vértípusai a következők:
- A+
- A−
- B+
- B−
- AB+
- AB−
- 0+
- 0-
Lássuk mindezt egy egyszerű vércsoport táblázat részeként — íme a vércsoport meghatározás táblázata.
Vércsoport táblázat — a vércsoport meghatározás táblázata
| AB0 antigén a vörösvérsejteken | Vércsoport (AB0) | Rh antigén (D) | Rh státusz | Teljes vértípus |
|---|---|---|---|---|
| Csak A antigén | A | Van | Rh pozitív | A+ |
| Csak A antigén | A | Nincs | Rh negatív | A− |
| Csak B antigén | B | Van | Rh pozitív | B+ |
| Csak B antigén | B | Nincs | Rh negatív | B− |
| A és B antigén is | AB | Van | Rh pozitív | AB+ |
| A és B antigén is | AB | Nincs | Rh negatív | AB− |
| Nincs sem A, sem B antigén | 0 | Van | Rh pozitív | 0+ |
| Nincs sem A, sem B antigén | 0 | Nincs | Rh negatív | 0− |
De vajon mitől függ a vércsoportok gyakorisága — és melyik a legritkább vércsoport?
Vércsoportok gyakorisága: melyik a legritkább vércsoport?
A vércsoportok gyakorisága elsősorban genetikai tényezőktől függ, vagyis attól, hogy milyen géneket örököltünk a szüleinktől. Az AB0- és Rh-vércsoportokat különböző allélok határozzák meg, és ezek öröklődése meghatározza, hogy milyen vértípus alakul ki egy adott személynél.
Emellett a vércsoportok gyakorisága földrajzi régiónként és népcsoportonként is eltérő lehet:
- A 0-s vércsoport világszinten a leggyakoribb, különösen Közép- és Dél-Amerikában.
- Az A vércsoport gyakori Európában, különösen Észak- és Közép-Európában.
- A B vércsoport legnagyobb arányban Ázsiában fordul elő.
- Az AB vércsoport a legritkább, világszerte.
Az Rh-pozitív típus jóval gyakoribb, mint az Rh-negatív. Például Európában az emberek kb. 15%-a Rh-negatív, míg Ázsiában és Afrikában ez az arány jóval alacsonyabb.
Tehát a vértípus gyakoriságát befolyásolja:
- az öröklött gének kombinációja (a szülők vércsoportja),
- a népcsoport genetikai állománya,
- földrajzi és történelmi migrációs minták.
Lássuk ezeket egyesével.
0+ (0 rh pozitív vércsoport jellemzői — a leggyakoribb vércsoport)
Az 0+ vércsoport nem tartalmaz sem A, sem B antigént, viszont Rh-pozitív.
0+ vércsoport jellemzői
A világon ez a leggyakoribb vértípus, a lakosság körülbelül 37–40%-a tartozik ide. Magyarországon is vezető helyen áll, a lakosság kb. 32–35%-a 0+ vércsoportú.
Érdekessége, hogy nagyon keresett a vérbankokban, mert sok más Rh-pozitív típusú beteg számára adható.
Egyes kutatások szerint a 0-s vércsoportú emberek kevésbé hajlamosak bizonyos szívbetegségekre.
A+ (a rh pozitív vércsoport jellemzői)
A antigént tartalmaz, és Rh-pozitív.
A+ vércsoport jellemzői
Világszerte az egyik leggyakoribb vértípus, a lakosság körülbelül 30–35%-a rendelkezik vele. Magyarországon még ennél is gyakoribb: a lakosság körülbelül 37%-a A+ vércsoportú.
Érdekesség, hogy egyes kutatások szerint az A vércsoporthoz tartozók hajlamosabbak lehetnek bizonyos vírusfertőzések súlyosabb lefolyására.
B+ (b rh pozitív vércsoport jellemzői)
A B+ vércsoport B antigént tartalmaz, és Rh-pozitív.
B+ vércsoport jellemzői
Világszerte az emberek kb. 8–10%-a rendelkezik B+ vérrel, különösen Ázsiában gyakori. Magyarországon a lakosság kb. 15%-a tartozik ide.
Egyes keleti országokban a vércsoportot személyiségjegyekkel társítják – a B-t például energikusnak, kreatívnak tartják.
B+ típusú vért gyakran használnak rutinszerű véradásokhoz is.
AB+ (ab rh pozitív vércsoport jellemzői)
Az AB+ vércsoport A és B antigént egyaránt tartalmaz, valamint Rh-pozitív.
AB+ vércsoport jellemzői
Ez a legritkább Rh-pozitív vértípus, világszerte mindössze 3–4% gyakorisággal. Magyarországon is ritka, a lakosság 4–5%-a tartozik ide.
Különlegessége, hogy minden más vértípustól kaphat vért, ezért nevezik „univerzális fogadónak”.
Ugyanakkor csak AB+ típusú embereknek adható, így ritka véradáskor nehezebb vele bánni.
0− (0 rh negatív vércsoport jellemzői)
Az 0− vércsoport nem tartalmaz sem A, sem B antigént, és Rh-negatív.
0− vércsoport jellemzői
Világszerte a lakosság kb. 6–7%-a rendelkezik ezzel a vértípussal. Magyarországon is ritka, körülbelül 6%-os az előfordulása.
Különösen értékes, mivel vészhelyzetekben bárkinek adható — emiatt „univerzális donor” néven is ismert.
A 0− véradók szerepe kulcsfontosságú a sürgősségi vérkészletek biztosításában.
A− (a rh negatív vércsoport jellemzői)
Az A− vércsoport A antigént tartalmaz, és Rh-negatív.
A− vércsoport jellemzői
Világszinten ritka, a lakosság kevesebb mint 5%-a tartozik ide. Magyarországon valamivel gyakoribb, kb. 6–7%-os aránnyal.
Különösen fontos a Rh-negatív nők terhessége során, ha a magzat Rh-pozitív, mert immunológiai problémák léphetnek fel.
A− véradók vére értékes, mert kevés embertől származhat kompatibilis minta.
B− (b rh negatív vércsoport jellemzői)
A B− vércsoport B antigént tartalmaz, és Rh-negatív.
B− vércsoport jellemzői
Világszerte rendkívül ritka, a lakosság mindössze kb. 2%-a rendelkezik vele. Magyarországon is ritka, kb. 2–3%-os gyakorisággal.
A vérbankok kiemelten kezelik, mivel nehéz beszerezni, de fontos életmentő lehet bizonyos műtétek vagy kezelések során.
B− vérrel rendelkezőknek különösen ajánlott rendszeresen vért adni.
AB− (ab rh negatív vércsoport jellemzői — a legritkább vércsoport)
Az AB− vércsoport A és B antigént is tartalmaz, és Rh-negatív.
AB− vércsoport jellemzői
Ez a világ legritkább vértípusa, kevesebb mint 1%-os gyakorisággal. Magyarországon is rendkívül ritka, a lakosság 0,5–1%-a tartozik ide.
Érdekessége, hogy plazmája univerzálisan adható más vércsoportoknak, ezért kiemelten fontos a plazmaadásban.
Véradása nehezen pótolható, így minden minta különösen értékes.
Vércsoportok: Ki kinek adhat vért?
A vérátömlesztés során alapvető fontosságú, hogy a donor és a fogadó vércsoportjai kompatibilisek legyenek. A kompatibilitást elsősorban az AB0- és az Rh-rendszer határozza meg. A vörösvérsejtek felszínén található antigének – és a szervezet által termelt ellenanyagok – határozzák meg, hogy kinek adható biztonságosan egy adott vértípus.
Vannak különleges vértípusok is: az 0− vércsoport az úgynevezett univerzális donor, mivel bárkinek adhat vért. Ezzel szemben az AB+ vércsoport az univerzális fogadó, mert minden más típusú vért képes befogadni anélkül, hogy immunreakciót váltana ki.
A véradásnál fontos figyelembe venni az Rh-faktort is. Rh-pozitív vért csak Rh-pozitív személyek kaphatnak, míg Rh-negatív vér biztonságosan adható mindkét Rh-státuszú fogadónak, ezért az Rh-negatív vér különösen értékes és keresett.
Összefoglalva tehát:
- Az 0− vércsoport adható mindenki számára (univerzális donor).
- Az AB+ vércsoport képes minden más vércsoportot fogadni (univerzális fogadó).
- Rh-negatív donor vért több ember számára lehet felhasználni.
- A vérátömlesztés során mindig a legbiztonságosabb kompatibilitásra törekednek az orvosok, hogy elkerüljék az immunreakciókat.
| Vértípus | Adhat vért | Kaphat vért |
|---|---|---|
| 0− | Minden vércsoportnak | Csak 0− |
| 0+ | 0+, A+, B+, AB+ | 0+, 0− |
| A− | A−, A+, AB−, AB+ | A−, 0− |
| A+ | A+, AB+ | A+, A−, 0+, 0− |
| B− | B−, B+, AB−, AB+ | B−, 0− |
| B+ | B+, AB+ | B+, B−, 0+, 0− |
| AB− | AB−, AB+ | AB−, A−, B−, 0− |
| AB+ | Csak AB+ | Minden vércsoporttól |
Vércsoport öröklődés: milyen vércsoportú lesz a gyerek?
A vércsoport ismerete, akárcsak egy légzésfigyelő használata, fontos biztonsági tényező lehet egy újszülött életében.
… mégis, a légzésfigyelő rendkívül elterjedt, míg a vércsoport ismerete jóval kevésbé.
A gyermek vércsoportját az határozza meg, hogy milyen AB0- és Rh-allelokat örököl a szüleitől.
Minden ember két allélt hordoz az AB0-rendszerből:
- egyet az anyától,
- egyet az apától.
Az A és a B allél domináns, míg a 0 recesszív. Ez azt jelenti, hogy ha valaki A és 0 allélt örököl, akkor A vércsoportú lesz – mert az A domináns és „elnyomja” a 0-t. Az Rh-rendszer öröklődése hasonló: az Rh+ domináns az Rh− felett, így ha valaki örököl egy Rh+ és egy Rh− allélt, akkor Rh-pozitív lesz.
Az öröklődés tehát az alábbi egyszerű szabályokon alapul:
- A + A → A vagy 0 vércsoportú gyermek
- A + B → A, B, AB vagy 0
- A + 0 → A vagy 0
- B + B → B vagy 0
- B + 0 → B vagy 0
- 0 + 0 → csak 0
- AB + A/B/0 → minden vércsoport lehetséges, kivéve a 0-t (csak 0+0 ad 0-t)
- Rh+ + Rh− → gyermek lehet Rh+ vagy Rh−
- Rh− + Rh− → gyermek csak Rh− lehet
Az egyes vércsoportok genetikai „erejét” vagy dominanciáját ismerve elmondható, hogy az A és B allélek dominánsak, az AB genotípus mindkét domináns allél jelenlétét mutatja, míg a 0 a leggyengébb, mert csak homozigóta formában (0+0) jelenik meg. Így genetikai és öröklési szempontból a vércsoportok „erősségi” sorrendje a következő.
AB (a legerősebb vércsoport)
Genetikailag a legerősebb vértípus, mivel két domináns allélt (A és B) tartalmaz egyszerre. AB vércsoportú gyermek csak akkor születhet, ha legalább az egyik szülő A vagy B allélt hordoz, és a másik nem 0+0 genotípusú. Ritkán fordul elő, mert mindkét domináns allélra szükség van.
A és/vagy B
Ezek külön-külön is dominánsak a 0-val szemben. Ha az egyik szülő A vagy B, a másik pedig 0, akkor a gyermek jó eséllyel örökli az A-t vagy B-t. Ezért ezek a vértípusok viszonylag gyakoriak, főleg ott, ahol a 0 allél kevésbé elterjedt.
0 (a leggyengébb vércsoport)
Genetikailag recesszív, azaz csak akkor jelenik meg, ha a gyermek mindkét szülőtől 0 allélt örököl. Nem hiába ez a leggyakoribb vértípus a világon: az emberek többsége hordoz legalább egy 0 allélt, így sokszor két 0 találkozik. Ugyanakkor szülőként „rejtve maradhat”, és csak akkor jelenik meg, ha mindkét szülő is hordozza.
Szülő gyerek vércsoport táblázat
| Szülő 1 vércsoportja | Szülő 2 vércsoportja | Lehetséges gyermek vércsoport(ok) |
|---|---|---|
| 0 | 0 | 0 |
| 0 | A | 0 vagy A |
| 0 | B | 0 vagy B |
| 0 | AB | A vagy B |
| A | A | 0 vagy A |
| A | B | 0, A, B vagy AB |
| A | AB | A, B vagy AB |
| B | B | 0 vagy B |
| B | AB | A, B vagy AB |
| AB | AB | A, B vagy AB |