Mi az a kreatin? Miben található meg? Mennyire van belőle szükségünk? A következőkben minden kérdésre válaszolunk a kreatinnal kapcsolatban!
A kreatin egy olyan izomzatban található szerves vegyület, amely az energiatermelésben játszik fontos szerepet. A sportolók szervezetére és teljesítményére gyakorolt számos jótékony hatásának köszönhetően a kreatin tartalmú táplálékkiegészítőket több sportközösség is ismeri és használja: segít az izomtömeg, a tűrőképesség és az erőkifejtő képesség növelésében is. Ebben a cikkben minden kérdést átveszünk, ami a kreatin kapcsán felmerülhet!
1.Mi az a kreatin?
A kreatin egy olyan nem esszenciális aminosavak közé tartozó, nitrogén tartalmú szerves vegyület, melyet elsősorban a vese, a máj és a hasnyálmirigy termel.
Egy 70 kg-os felnőtt férfi szervezetében körülbelül 120 g kreatin található meg, melynek 95%-a az izmokban raktározódik.
A kreatin termelése változó, ezáltal a szervezet alacsony mennyiség bevitele esetén is gondoskodni tud pótlásáról és a megfelelő szint és arány fenntartásáról. Ennek köszönhetően lehetséges például az is, hogy azok szervezetében is stabil a létfontosságú kreatin aránya, akik nem fogyasztanak húst.
2.Mennyi kreatinra van szükségünk?
Egy átlagos felnőtt számára naponta 2 g kreatin szükséges, azonban intenzív edzést folytató, jelentős izomzattal rendelkező sportolók esetén ez 1-2 grammal több is lehet.
Fontos, hogy termelésének alkalmazkodó mivolta miatt nem létezik konkrét, hivatalosan javasolt napi adag, főleg azon izomépítéssel vagy komoly erőkifejtéssel foglalkozó sportolók számára, akik gondoskodnak a megfelelő fehérje bevitelről.
3.Hogyan működik a kreatin?
A kreatin elraktározására alkalmas szervbe jutása előtt (főleg izmokba) a véráramban kering, majd beépülését követően “kreatin foszfáttá” (CP) alakul. Ebben a formájában igazából egy apró energiaforrásról beszélünk, melynek hatása alig tart tovább pár másodpercnél. Ebből a tulajdonságából kifolyólag a CP rendkívül hasznos az olyan edzések elején, melyek hirtelen, de nagy erőkifejtéseket igényelnek rövid ideig. A CP emellett az ATP molekulák tartalékait is pótolja, melyek az izomösszehúzódásokhoz szükséges energiát biztosítják.
4.Kell étkezés útján kreatint bevinnünk?
A kreatinbevitel jelentős mértékben függ a az étrend kiegyensúlyozottságától. A kreatinban leggazdagabb ételek közé tartoznak a különböző húsételek, szárnyasok, halak. Ezek általánosságban 4-5 g kreatint tartalmaznak kilónként. Ezzel szemben 1 l tejben például alig található 0,1 g kreatin.
Mindebből következik, hogy a vegetáriánusok esetében gyakorlatilag nem beszélhetünk kreatinbevitelről, szervezetük maga állítja elő a működéséhez szükséges mennyiséget.
Valójában tehát étrendtől függetlenül mindenki szervezetében megfelelő a kreatin szintje, csak van, aki ezt külső forrásból fedezi, míg másoknál saját szervezetük gondoskodik erről.
5.Van értelme pótolni a kreatinbevitelt?
Igaz, az izmokban található CP koncentrációja 3-5-szöröse az ATP-ének, a belőlük nyerhető energia azonban sokkal múlandóbb hatású a cukrokból nyerhetőhöz képest, a zsírokra pedig még inkább igaz ez a jelenség. Elméletben tehát energiatároló szempontból a kreatin alulmarad a többi tápanyaghoz képest, mivel az általa biztosított energia ugyan könnyen hozzáférhető (azaz az edzések elején rögtön jól jöhet), de hamar el is múlik és az idő további részében a többi energiaforrás tartalékaiból merít erőt a szervezet.
A kreatin külső forrásból történő pótlása esetén az általunk előállított mennyiség jelentősen csökken, viszont ha abbahagyjuk a szedését ez a folyamat teljesen visszafordul 4 héten belül. A pótlás fontossága tehát igencsak vitatható, mivel a külön bevitt kreatin ugyan hozzáadódik a táplálékokkal bevitthez, ámde összességében kiváltja a szervezet által termelt adagot, melynek előállítására így nem kerül sor, ezért jótékony hatása nem mondható jelentősnek.
6.Lehet szerepe a kreatinnak a sportolásban?
A sportolóknak nincs jelentősen nagyobb kreatin igénye és nincsenek erre vonatkozó táplálkozási tanácsok sem. A szervezet a táplálékkal bevitt és az önmaga által előállított mennyiséggel együtt is képes a szükséges mennyiséget fedezni, így semmilyen hiányt vagy hiány közeli állapotot nem figyeltek még meg sportolók esetében. Ebből adódóan minden egyéb, külső forrásból történő kreatin bevitel a fiziológiai szükségleteken túlmutató kiegészítésnek számít.
A kreatin szedés legjelentősebb hozománya ezért az izomzatban lévő koncentrációjának növelésében rejlik, mely így segít a hirtelen nagy erőkifejtést igénylő mozzanatok során. Ezáltal lehetőség nyílik valamivel hosszabb, kifejezetten intenzív edzések folytatására is, valamint az ilyen típusú gyakorlatok során fellépő fáradtság érzet is kicsit később következik be. Fontos kiemelni, hogy nagyon rövid gyakorlatokra kell gondolni, maximum 15 másodpercesekre.
7.Milyen egészségügyi hatásai vannak a kreatin szedésnek?
“A megemelkedett hőmérséklet folytán kialakuló kiszáradás következtében több alkalommal jelentkezhetnek izomgörcsök.”
Ilyen és ehhez hasonló gyanúsításokkal szoktak élni a kreatinnal szemben, azonban az egészségre gyakorolt negatív hatások közül ténylegesen a veseműködést érintők bizonyultak alkalomadtán valósnak. A vonatkozó vizsgálatokat közvetlenül a kreatin fogyasztást követően végezték. Szakértők szerint minden táplálékkiegészítő szedése előtt ajánlatos még az egészségesnek vélt sportolók esetében is megvizsgálni az érintettek kórtörténetét, hogy akár a legkisebb, vesét érintő rendellenességre is fény derülhessen. Ezeket a vizsgálatokat gyakran (3 havonta) ismételni kellene a kiegészítő fogyasztásának ideje alatt is, ha ugyanis közben alakul ki egy esetleges kóros betegség, úgy a kiegészítő szedését rögtön fel kell függeszteni.
8.Mire legyünk tekintettel kreatin szedés közben?
Fontos a kreatin szedése mellett a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, hiszen a kreatin az izomsejtekbe vonzza a vizet, így ha nem megfelelő a folyadékbevitel, akkor egy dehidratált állapot állhat elő. A fogyasztás mértékével kapcsolatban is az irányadó mennyiségek betartása javasolt, hiszen a kreatin feldolgozásában a vesefunkciók működnek, így feleslegesen ne terheljük a szervezetünk kiválasztó funkcióját.
9.Milyen formában lehet kreatint kapni?
A kereskedelemben a por forma a legelterjedtebb de szintén megtalálható tabletta, gél, szirup vagy ital kivitelben is. Ezeknek az összetétele is változó: előfordulnak csak kreatint tartalmazó készítmények és egyéb adalékokkal (cukrok, fehérjék, vitaminok, ásványi sók, aminosavak) kevert mixek is.